Gondolkodtam
róla, hogy leírjam-e, de leírom. Hátha tanul belőle valaki. Nagy
barmok voltunk. Szombaton megküldtük a Butinarjeva kuloáron
keresztül Mala Mojstrovka-t így vasárnap 11-ig maradt még egy kis
időnk. Tudtuk, hogy aznap már nem lesz nagy mászás, de még el
akartunk menni jegezni indulásig a közeli falakhoz.
Korán keltünk. A szél úgy üvöltött, hogy már biztosra vettük:
aznap nem fogunk jeget mászni. Nem baj, legalább megkeressük a
jegeket, hogy ne legközelebb kelljen szívni vele.
Odaértünk a falakhoz és láttuk, hogy a szél folyamatosan fújta le
róluk a havat. "Tiszta Omega koncert" mondta Tibor haverom. De nem
féltünk. A szlovén meteorológiai szolgálat lavina előrejelzése
szerint 1-es fokozatú jelzés volt érvényben, (A legalacsonyabb, azaz
a hó erőskötésű és stabil) és arra gondoltunk, hogy a sziklafalon
úgy sincs annyi hó, hogy az problémát jelentsen...
Továbbmentünk. Útközben találtunk egy jégbarlangot. Bemásztunk.
Épp a hágóvasam csatoltam, amikor átszáguldott felettünk a lavina.
Mindketten jártunk magashegyi tanfolyamra, és tudtuk mit kell
csinálni. De én csak eltakartam az arcom...
Amikor alábbhagyott a lavina üvöltöttem egyet, hogy Töki megvagy?
És éreztem, hogy valaki elkap. "Töki" nem látott semmit, csak a hang
után ugrott, hogy nehogy benyomjon a hó a jégbarlang aljába.
Még egy hullám, aztán csend lett. Megúsztuk. Átszáguldott a
lavina a fejünk fölött és nem tömte el teljesen a barlang bejáratát.
Elment 3 darab sí fókástul, 4 síbot és két jégcsákány. A megmaradt
síből csak a csőre látszott ki, ahogy a bal oldali ábrán látható.s
| 
